2008-11-04 10:19:40
Ételnevek - Eredetek - Mi az igazság?
Az étterembe járó emberek az
étlapokon, a háziasszonyok az általuk "mankóként" használt
szakácskönyvekben sok olyan étel nevet találnak, aminek szeretnék
tudni az eredetét. Sok például a híres emberekkel kapcsolatos
elnevezés, de nem biztos, hogy az az illető kedvence volt, vagy
éppen ő kreálta – lehet, hogy jóval később, emlékükre,
tiszteletükre készítette egy hagyománytisztelő szakács, vagy éppen
egy hozzá közel álló személyiség. Minden felsorolt lehetőség
előfordult már, éppen ezért sok a legenda és a tévhit az egyes
ételnevek elnevezésével kapcsolatban –ezt próbáljuk meg
"feloldani" most induló sorozatunkban.
Kezdjük mindjárt egy 19 század közepén kreált étellel, a
Székely-káposztával, amit ma is a legtöbb étlapon helytelenül
"székelykáposzta"-ként kínálnak. Kedvenc ételünknek ugyanis semmi
köze sincs az erdélyi népcsoporthoz, mondhatnánk azt is, hogy jóval
későbbi eredetű.
A "tettes" Székely József (1825-1895) író, költő, újságíró és
levéltáros, nem mellesleg Petőfi Sándor barátja volt, akit a költő
viccesen Sekszpír Jóskának"keresztelt" el. Kevesen tudják róla,
hogy jogot végzett, ügyvédi oklevelet is szerzett. Részt vett a
szabadságharcban is, majd több lap újságírójaként dolgozott, -
Pesti Napló, bécsi Magyar Sajtó, stb. – sőt egy regénye
is megjelent. Az 1870-es évektől haláláig Pest vármegye
levéltárosaként dolgozott. Az ő idejében Pest egyik leghíresebb
fogadója az Újvilág utcában lévő Arany Sas fogadó volt (ma Kossuth
L. u. – Semmelweis u. sarok). Ide főleg a megyebeli urak
jártak – szerették meghitt hangulatát, muzsikáját és
kiváló konyháját.
A pesti megyeháza tisztviselői is sokat időztek itt, köztük Székely
József is, akit mindenki tisztelt, mint nagy idők tanúját, a Sándor
barátját. A lényeget mondja el Rexa Dezső, aki kultúrtörténészként
és szintén levéltárosként először nyomozta ki és írta le az igaz
történetet: "Székely Jóska egyszer összeállott az Arany Sas
gazdájával. Elmondta, hogy kigondolt valami jót: a paprikás,
tejfölös lében főtt sertéshúsos káposzta valami felségesen
nagyszerű lehetne! A gazda maga is jó szakács és qourmet,
házisapkás fejével ráütött és azt mondta: Holnap!"
Így történt, hogy másnap az egész vendégsereg a "feltalálóról"
elnevezett Székely-káposztát ette. Mindenkinek ízlett, mindenki
remeknek találta és el is vitték haza a receptjét – így
lett az ország egyik kedvence. (Azonos a szakácskönyvekben
legtöbbször Székely-gulyásnak nevezett étellel.)
Ha már a szakácskönyveket említettük, érdekességként megemlítjük a
recept korai megjelenéseit. Az 1876-ban először megjelent híres
Rézi-néni szegedi szakácskönyve későbbi kiadásaiban sem említi,
viszont az 1890-ben megjelent Szekula Teréz Szegedi új
szakácskönyvében – és az 1926-ig tartó összes kiadásban
– már szerepel, ráadásul helyesen írva, Székely
– gulyásként! A többi szegedi szakácskönyv is megemlíti
– Panni néni Legujabb és legjobb Szegedi Szakácskönyve
(1903) és Kovács Teréz Szegedi képes szakácskönyve (1905) is.
Megtalálhatjuk a Brassói lapok gondozásában megjelent Biri
– néni szakácskönyvében, és természetesen a híres
„Inyesmester”nek már az első kiadásában (1932)
is benne van. Az "újkori" – máig megjelent –
főzőkönyvek felváltva írják a receptet "székelykáposztának", vagy
"székelygulyásnak".
Horváth Dezső
Platán Étterem
1068 Budapest, Városligeti
fasor 46.
Tel.: 06 1 322 6615
Fax: 06 1 413 1950
Mobil: 06 20 467 2986
Web: www.platanetterem.hu
E-mail: info@platanetterem.hu
Skype: platan
http://edeny.lap.hu
http://etlap.lap.hu
http://fozelek.lap.hu
http://erdei-gyumolcs.lap.hu
http://froccs.lap.hu
http://gyomorkeseru.lap.hu
© Civertan Stúdió Budapest (Társblog: http://civertan.blogter.hu)
- Írta: CivertanS
- Hozzászólások: 1 Hozzászólás RSS
